Vissza a blogokhoz
2. nap: Hoover-gát és az esti Frémont Street

2. nap: Hoover-gát és az esti Frémont Street

Felébredés és a reggeli blogírás után elindultunk a tegnap megtervezett programra, a Hoover-gáthoz.

Hoover-gát az Egyesült Államok egyik legismertebb és leglátogatottabb mérnöki alkotása, amely a Colorado folyón épült Arizona és Nevada állam határán, a Black Canyon szurdokban. Az 1931 és 1936 között megvalósult grandiózus építkezés célja többek között az árvízvédelem, az öntözés, az ivóvízellátás biztosítása és a villamos energia előállítása volt. Az akkori gazdasági világválság idején különösen fontosnak számított, mivel rengeteg embernek adott munkát – a projekt több ezer munkás kemény, gyakran veszélyes munkáját követelte meg. A gát nevét Herbert Hoover amerikai elnökről kapta, aki korábban mérnökként is dolgozott, és politikusként is elkötelezett híve volt a nyugati vízgazdálkodás fejlesztésének.

A Hoover-gát lenyűgöző méreteivel is kitűnik: 221 méter magas és 379 méter hosszú; az építéséhez több mint 3,25 millió köbméter betont használtak fel. A gát mögött kialakult mesterséges tó, a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározója, amely kulcsszerepet játszik több nyugati állam – például Nevada, Kalifornia és Arizona – vízellátásában és mezőgazdasági öntözésében. Az évek során a Lake Mead vízszintje jelentősen csökkent a tartós aszályok és a fokozott vízfelhasználás miatt, így ma már nemcsak mérnöki, hanem környezeti szempontból is figyelemre méltó helyszín.

A gát nemcsak funkciója, hanem turisztikai jelentősége miatt is kiemelkedő. Las Vegas-tól körülbelül 50 kilométerre délkeletre fekszik, így könnyen megközelíthető egynapos kirándulás keretében. A látogatók megtekinthetik a Hoover-gátat kívül-belül, bejárhatják a látogatóközpontot, részt vehetnek vezetett túrákon, és átsétálhatnak a gáton, amely egyúttal Arizona és Nevada határvonala is. Különleges élményt nyújt a közeli Mike O'Callaghan–Pat Tillman emlékhíd is, amelyről lenyűgöző kilátás nyílik a gátra és a környező tájra.

A Hoover-gát több szempontból is mérnöki csúcsteljesítmény: az építés során olyan vastag betontömböket kellett kialakítani, hogy azok belső hőmérséklete évtizedek alatt hűlt csak le. A szerkezet olyannyira masszívra készült, hogy a korabeli tervek szerint akár atomtámadásnak is képes lenne ellenállni. A gát elnevezése körül egykor politikai vita is zajlott: eredetileg Boulder Damként ismerték, de később mégis Herbert Hoover nevét kapta.

Ma a Hoover-gát egyszerre szolgál technikai, gazdasági és idegenforgalmi célokat. Jelentősége nemcsak a vízgazdálkodás és energiaellátás terén óriási, hanem kulturális szimbólummá is vált, amely az amerikai mérnöki tudás és kitartás egyik legimpozánsabb megtestesítője. Ha valaki Las Vegasban jár, mindenképp érdemes ellátogatni ide, hiszen a látvány, a történelem és a természet erejének ilyen szoros együttállása ritka élményt nyújt. Nagyon meleg volt a környéken, A sziklák sugározták a forróságot. A víz is nagyon párolog, látszik a következő képen, hogy régebben meddig ért a felduzzasztott Coloradó folyó.

Hazaérkezésünk után a még mindig tartó jetlagom miatt egy délutáni pihenés után indultunk az esti programunkra a Fremont Streetre.

A Fremont Street Las Vegas egyik legrégebbi és legismertebb utcája, amely a belvárosi, úgynevezett Downtown Las Vegas negyed szíve. Mielőtt a Strip (a híres déli kaszinósor) világhírűvé vált volna, a Fremont Street számított a város fő ütőerének és szórakoztató központjának.

Az utca nevét John C. Frémont amerikai felfedezőről és politikusról kapta (előző napi blogomban már említettem őt!), és már az 1905-ös városalapítás idején létezett. Az első Las Vegas-i villanykörtét is itt kapcsolták fel 1905-ben, és az első kaszinókat, szállodákat, illetve neonfényes reklámtáblákat is itt építették fel. A Fremont Street gyorsan Las Vegas szimbólumává vált – sokan csak „Glitter Gulch”-ként emlegették a vakító fények miatt.

Ma a Fremont Street legismertebb szakasza a Fremont Street Experience nevű sétálóutca, amelyet 1995-ben alakítottak ki, hogy újraélesszék a belvárost. Ennek leglátványosabb része a hatalmas, ívelt tetőboltozat, a Viva Vision, amely a világ egyik legnagyobb LED-képernyője: közel 460 méter hosszú és 27 méter magas. Ezen a kupolán minden este lenyűgöző fény- és zenei show-k futnak, többek között Queen, Imagine Dragons, The Killers és más előadók zenéire. Az élmény teljesen ingyenes, és óránként vetítik sötétedés után.

A Fremont Street mentén ma is számos történelmi kaszinó található, például a Golden Nugget, a Binion’s, a Four Queens és az El Cortez, amelyek közül több a 20. Század közepén épült. Itt található a híres Vegas Vic neon cowboy is, ami az egyik leghíresebb vintage reklámtábla a városban.

A Fremont Street Experience nemcsak kaszinókról és fényshow-król szól: vannak szabadtéri koncertek, utcai előadók, bárok, éttermek, valamint a SlotZilla Zip Line, amelyen drótkötélen lehet végigcsúszni a tömeg felett – akár fekvő Superman-pózban is. A környék hangulata sokkal „retróbb” és autentikusabb, mint a Las Vegas Stripé; kevesebb a luxus, de több a karakter és a történelmi hangulat.

A Fremont Street tehát egyfajta időutazás a Las Vegas-i múltba – ahol a régi neonfények, klasszikus kaszinók és modern látványosságok egyedülálló kombinációja várja a látogatókat. Ha valaki szeretné megtapasztalni Las Vegas régi arcát, miközben modern látványosságokat is élvezne, a Fremont Street kihagyhatatlan úti cél.

Összefoglalva az itt töltött időt, egy szóval kifejezve: eszméletlen. Sétálva a tömegben, mindenféle emberrel lehet találkozni. Pl. fekete hajú, fufrus, szakállas pasi, harisnyában és harisnyakötővel, magas sarkú cipőben, rózsaszín 180 kg-os fekete Barbie, Chippendale fiúk, rengeteg prosti, bűvészek, énekesek, zenekarok, feldíszített rokkantkocsiban ülő veterán, melegek, leszbik, punkok stb. Senki nem foglalkozik semmivel, hogy ki hogy néz ki és hogy miben van. Mindenkinek a saját dolga. Ez is nagyon tetszett. Az angol így fejezi ki: unbelievably amazing (hihetetlenül elképesztő). Imádtam minden pillanatot ott.