Eltelt ez a bakancslistás utazásom is. Este 22:00-kor indul hazafelé az Airbus A350-esünk. Most öcsém is jön hazafelé velem, és Londonban kell átszállnunk, így szombat hajnalban olyan 1.00 körül érkezünk haza. Hosszú út lesz, idefelé is nehezen bírtam, pedig rutinos vagyok már. A holnapi napot már csak lazítással és pakolással töltjük, meg méregetéssel, hogy a kilókba beleférjünk. Lilla lányom jön majd ki értünk a reptérre és irány Szoboszló. Szombat szerintem alvás. Ugyan, estére a barátaimnak megígértem, hogy elmegyek a Rock Café-i koncertjükre, de még nem tudom az akkori állapotomat. Vasárnap otthon, aztán átpakolás, aztán hétfőn délben indulok az általam szervezett görögországi kirándulásra. 20 óra buszozás után érek majd Paraliára kedd reggelre. 2 turnust vagyis 2 hetet leszek ott, Aztán augusztus 13-án, szerdán, ismét haza, majd vasárnap 60 gyerekkel elindulok vonattal Zánkára, ahová 1 hétre táborozni viszem őket.
Összefoglalva az USA kirándulásomat blogstílusban a következő:
Las Vegas – A város, ami soha nem alszik
Las Vegas olyan, mint egy szürreális álom a sivatag közepén – egyszerre túlzó, izgalmas, harsány és mégis lebilincselő. Már a megérkezés pillanatában érezni lehet, hogy itt valami egészen más történik, mint bárhol máshol. A Neonfények városa nem is akar hétköznapi lenni – és pontosan ettől olyan felejthetetlen.
A Las Vegas Strip – a híres főutca – olyan, mint egy mini világutazás: Eiffel-torony, velencei csatornák, egyiptomi piramis, New York felhőkarcolói… mindez egyetlen sétával bejárható. Este a fények, a zene és a nyüzsgés szinte beszippantják az embert. Minden kaszinónak saját világa van – a Bellagio szökőkútshow-ja például lenyűgöző élmény, még akkor is, ha az ember egyetlen zsetont sem tesz fel.
Bejártam a híres Caesars Palace, MGM Grand, The Venetian és Luxor hoteleket, amelyek egyenként is önálló látványosságok. A The Venetianben például gondolások énekelnek a mesterséges lagúnákon, míg a Luxorban egyiptomi stílusban sétálgatsz egy piramis belsejében.
A város nemcsak a szerencsejátékokról szól. A Fremont Street például a régi Vegas szíve, ahol hatalmas LED-tető alatt zajlik az élet, élő zenével, mutatványosokkal, zipline-nal a fejed felett. Egyszerre retró és futurisztikus – pont, mint Las Vegas egésze.
A sivatagi naplemente pedig teljesen más arcát mutatja ennek a városnak – narancsban úszik a horizont, miközben a háttérben felvillannak az első kaszinófények.
Las Vegas nem való mindenkinek, de aki szereti az élményeket, a vibráló hangulatot és a különleges atmoszférát, annak kötelező. Ez a város nem a pihenésről szól, hanem az élményekről – a nagybetűs ÉLMÉNYEKRŐL. És amikor már azt hinnéd, hogy láttál mindent, Vegas mindig tud egy újabb meglepetést. Egy biztos: innen nem úgy távozol, ahogy megérkeztél.
San Francisco – Dombok, köd és szívből jövő szabadság
San Francisco más, mint bármelyik másik amerikai város. Itt minden sarkon meglepetés vár – egy váratlan lejtő, egy színes viktoriánus házsor, egy hajós dudálás a távolból vagy egy ködfátyolba burkolózó híd sziluettje. Amikor megérkeztem ide, azonnal éreztem: ez a város él – lüktet, mesél és hívogat.
A Golden Gate-híd látványa még akkor is ámulatba ejtő, ha már ezredszer látod képen. De élőben, ahogy a narancsszínű ív kibukkan a sűrű, hűvös ködből, az valami egészen más. Átkelni rajta gyalog vagy biciklivel olyan, mintha egy film jelenetében lennél. A túloldalról – például Sausalito felől – pedig a város panorámája is lenyűgöző, mintha csak egy makettet látnál a dombokra rakva.
A Fisherman’s Wharf nyüzsgése, a Pier 39 vidám forgataga és a napozó tengeri oroszlánok látványa egyszerre volt turistás és mégis varázslatos. Egy tál friss kagylóleves (clam chowder) cipóban – ez kötelező gasztronómiai élmény. Innen hajóval könnyen megközelíthető az ikonikus Alcatraz-sziget, ahol a híres börtön falai között sétálva valóban megérzi az ember a történelem súlyát.
Az Alamo Square előtt álló híres „Painted Ladies” – a színes viktoriánus házak – a város egyik legfotózottabb pontja. A háttérben felbukkanó felhőkarcolók pedig tökéletes kontrasztot adnak. A Lombard Street – a világ legkanyargósabb utcája – valóban olyan szűk és meredek, mint ahogy elképzeled, de személyesen még mókásabb végigsétálni rajta.
Nevadai és kaliforniai utazás összefoglaló:A sivatagtól az óceánpartig, élményről élményre
Ez az utazás több volt, mint egy nyaralás – egy igazi amerikai road trip, ahol a vad sivatagi tájak és a pálmafás partok váltották egymást. Nevadából indult az élmény, Las Vegas vibráló fényeivel, majd útba ejtetted a nyugalmasabb, retro hangulatú Boulder Cityt, és átkeltél a Hoover-gáton, ahol a természet és az emberi mérnöki tudás találkozik.
Megálltál Kingmanben, a legendás Route 66 egyik színes állomásán, majd elérkeztél a varázslatos Joshua Tree Nemzeti Parkba, ahol az égbetörő sziklák és a különleges, ősi Joshua-fák egy másik világba repítettek. A Grand Canyon West Skywalk üveghídján sétálva a mélység fölött álltál, majd visszatértél a múltba a Calico Ghost Town poros utcáin – ahol a vadnyugat szelleme még mindig ott lebeg.
Ahogy átkeltél Kaliforniába, a táj lassan átváltott. A Sunset Boulevard és Beverly Hills csillogása után leautóztál egészen Long Beachig, ahol már az óceán illata, a napfény és a szabadság érzése töltötte be a napokat. Innen tovább haladtál dél felé: Huntington Beach, Laguna Beach, La Jolla – mindegyiknek megvolt a maga karaktere, hangulata, ritmusa.
San Diegóban a kikötői USS Midway repülőgép-hordozó fedélzetén egy másik világ tárult fel előtted: a történelem és a technológia találkozása. Végül La Jolla zárta az utat – egy békés, természetközeli paradicsom, ahol fókák, napsütés és galériák vártak rád.
Ez az utazás nemcsak a térképen volt hosszú – lelkileg is gazdagító volt. Sivatagi por, tengerpermet, városi fények és csillagos éjszakák – minden állomás hozzátett valamit. Egy ilyen élmény után már nem ugyanazként tér haza az ember. És éppen ettől volt igazán felejthetetlen.