Nos, délelőtt még a pakolásról szólt. Be a bőröndbe, majd cuccok ki, mert alig fér bele. legóztunk egész délelőtt.


Dél körül kimentünk Koh Samui kicsi dzsungeles stílusú repterére, ahonnan a Bangkok Air kisgépe indult Bangkokba. Kb. 1 órás úttal ott is voltunk egy Airbus A319-essel. Elég fapados gép, kis helyekkel, viszont az 50 perc alatt a személyzet megitatott és megkajáltatott minket.




Nem volt hosszú időnk kb. 1,5 óránk, ahol ki is kellett csekkolnunk, aztán vissza. Nagyon szép és hatalmas a Bangkoki reptér. Szerencsére minden gyorsan ment, így már mire észre vettük már egy másik gépen ültünk. A Sanghai Airways Boeing 737-esével mentünk át Sanghaiba, kb. 4 órás repülőúttal. Ez a gép is elég kicsi, itt is kajáltatnak, itatnak.



Megérkezve Kínába, volt vagy 4,5 óránk az átszállásra. Bangkok 30 °C-a után itt már csak 3 °C volt, így egy csendes félreeső wc-ben megmosdottunk és átöltöztünk hosszúba, pulcsiba. A váróterembe feltöltöttük a telefont, én elővettem a tanulnivalómat, mert 2 nap múlva vizsgázok. Nyílván sokat tudtam tanulni. Végre megnyitották a kapukat és beülhettünk az utolsó gépünkbe, ami egy Boeing 787-9 Dreamliner volt. Kényelmesebb volt, mint a többi, csak itt lelkileg kellett felkészülni az előttünk álló 11 óra repülésre.


Nagyon fáradtan értünk Budapestre. Az eddigi reptereken flottul ment minden, egy biztonsági ellenőrzésnél 20 átvilágítógéphez áltak be az utasok, itt Ferihegyen 1-hez mindenki. Itt már a külföldiek az első sokkot is megkapják. Végre átmentünk a VÁM-osokon, a 200E-vel gyorsan a Ferihegyi Vasútállomásra. Szerencsére (!) az IC már eddig a Nyugatitól 32 percet késett, így egy olyan vonatra ültünk, ami az aplikáció szerint már elment. A vonatjegyet a következőre váltottuk, de a jegyvizsgálóval meg tudtuk beszélni, hogy miért ülünk most az egyel előtti vonaton.
A két megfáradt utazó megérkezik Hajdúszoboszlóra és holnaptól visszacseppen a mindennapokba. A tervek már megvannak a következő utazásra. Jókat hallottunk egy vietnámi szigetről: Phú Quóc -ról. Köszönöm asok érdeklődést és biztatást a bloggal kapcsolatosan, remélem nem untattalak benneteket. Sziasztok, megyek végre aludni!

